Ezt a cikket eredetileg július 26-án publikáltam a Facebookon, mert aznap szűnt meg az intézmény. Sajnos a Substack verziót csak most tudtam gatyába rázni, elnézést a késésről. (Még így is aktuálisbb, mint az MTVA hírműsorai voltk mondjuk a Borkai-ügyben.)
1. 2011. január 1-jén jött létre az addig az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI dolgozóinak és eszközeinek összevonásával. Végső formája 2015-ben valósult meg, amikor a Duna kivételével megszűntették és beolvaszották az összes korábbi céget.
A cél az erőforrások, a pénzek és a propaganda egységes, centralizált szervezetbe vonása volt. A rádió és a televíziók összevonása önmagában egyébként ésszerű, a nemzeti távirati iroda bevonása minden szakmai szempontot nélkülöző, pusztán hatalmi szempontú döntés volt. Egyszerűen a hírügynökségnek más a funkciója, semmi keresnivalója a közmédiában.
A struktúra emellett a felelősség eltüntetésére is alkalmas volt: miközben minden erőforrás – pénz, eszköz és ember – az MTVA-ban volt, és minden döntés ott született, az “Alap” jogilag csak egy beszállító volt, a jogi felelősséget olyan cég, legutóbb a Duna Médiaszolgáltató Zrt. viselte, amelynek nemhogy a döntésekbe, de maguknak a műsoroknak a tartalmába sem volt semmilyen beleszólása.
2. A hatalmas szervezetet formálisan nyolc éven át egy minden szakmai hozzáértés és vezetői tapasztalat nélküli hírhamisító irányította. A valódi döntéseket azonban a Fidesz egyik volt politikusa, hozta, akit korábban folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt jogerősen elítéltek.
Miközben a hírhamisító kint volt a napfényen, a legfontosabb gazdasági, kommunikációs és “politikai” döntéseket olyan valaki hozta meg, akinek formálisan semmilyen beosztása, tisztsége vagy megbízása – és így persze felelőssége sem volt az intézményben.
3. Az MTVA hatalmas költségvetésből dolgozott, a műsorainak elérése azonban rendkívül szerény volt.
Ebben az évben már több mint 155 milliárd forintból gazdálkodtak, ez több mint napi 400 millió forint, több mint egy Szeged nagyságú város éves büdzséje. Az Euronews magyar adását ebből a lóvéból nagyjából 185 évig tudnánk működtetni.
4. Az MTVA Hírcentrumában központosították a hírszerkesztőséget, ez a szervezet készítette és cenzúrázta a rádió- és tévécsatornák, a Híradó Online és az MTI híreit, valamint azon keresztül kevés kivétellel az összes magyar rádió híreit.
Az MTVA hírei nem szimplán elfogultak vagy egyoldalúak voltak, hanem egy hatalmi érdekekhez készített narratíva, az azt szolgáló kitalált valóság illusztrációi.
Az MTVA hírei nem a tényeket és az azokkal kapcsolatos vitákat mutatták be, hanem egy fiktív világot. Pontosan meg volt határozva, hogy kinek kell megszólalnia, annak mit kell mondania és milyen kifejezéseket kell használnia.
5. Nemcsak a hírműsorok, hanem minden egyéb, a szórakoztató- és a sportműsorok is politikai célokat szolgáltak, és direkt politikai ellenőrzés alatt álltak.
A szórakoztató műsorokban is a hatalom “világnézetét” (valójában pillanatnyi narratíváját) szolgáló témák és szereplők jelenhettek csak meg, szigorú ellenőrzés mellett. Szakmai körökben közismert, hogy minden műsor vendégeinek listáját előre jóvá kellett hagyatni a politikai komisszárokkal és cenzorokkal; ismert, hogy létezett egy (írásban persze soha nem közölt) feketelista azokról, akik soha nem jelenhetnek meg semmilyen műsorban.
Az agyatlan cenzorok persze sokszor hibáztak, kedvencem az az eset volt, amikor kitiltották a Pál Utcai Fiúk egyik számát, mert a szomorkás, nosztalgikus hangulatú Balatonszepezd című dalról azt hitték, negatív politikai tartalma van.
“Felhők jönnek Magyarországra”
– ez a sor keltette a rejtett ellenzéki vélemény megfogalmazásának gyanúját a bunkó kommisszárokban. Itt lehet meghalggatni a dalt:
Az autokrácia (és a hülyeség) diszkrét bája, hogy olyan is előfordult, hogy a vezetőség által hivatalosan kitiltott művészeket vagy műsorkészítőket (vagyis persze csak informálisan lehúzott közreműködőket, vagy hogyan kell ezt mondani) titokban felkérték, hogy név nélkül dolgozzanak mégis, mert mégiscsak ők értenek hozzá, csak csak ki ne derüljön. Nemrég Weyer Balázs leírt egy egyszerre nevetséges és megdöbbentő, de nagyon tanulságos esetet. Éredemes elolvasni itt. Tényleg cseppben a tenger, egy esetben a NER maga.
6. A propaganda és kultúrharc mellett az MTVA a NER egyik legkorruptabb intézménye, legbőkezűbb kifizetőhelye volt.
A vállalat mindenkori vezetője számára mindig világos volt, hogy melyik médiaoligarchának hány(száz)milliós megrendelést kell évente kapnia. A szerződések között – mint persze mindenütt – rendszeres volt a sokszoros túlárazás, a haveri kifizetés, de még sokmilliós, ám soha el nem készített műsorra is van példa.
Részben az MTVA finanszírozta a volt miniszterelnök hobbiját is: elképesztő árat fizetett az NB I-es meccsek közvetítésének jogáért, hogy meg legyen a fedezete a labdarúgók milliós fizetésének. Többet adtak a magyar meccsekért, mint amibe a BL-meccsek közvetítése került. Igen, többe került a Paks–Mezőkövesd, mint a Chelsea–Real Madrid.
A médiaoligarchák mellett a NER celebvilága számára is megjelenési és kifizetőhely volt az MTVA. A kampányokból ismert arcok rendszeres nagyösszegű kifizetéseket kaptak különböző szerepléseikért. Természetesen Bayer Zsolt is kapott pénzt, onnan is, de hosszan lehetne sorolni a haverokat, üzletfeleket, alattvalókat és kampányszereplőket.
7. Igazi kádertemető volt – vagy hogy most kurrens kifejezéssel éljek: politikai, propaganda-, üzleti- és családi inkubátorház (faiskola!!) – ahol a legkülönbözőbb rendű és rangú NER-szolgák kaptak állást.
Dolgozott, pontosabban állásban volt korábbi fideszes miniszter és államtitkár, KDNP-szóvivő, de még Lánczi Tamásnak is volt két és félmilliós állása. És persze a fontosabb médiaoligarchák tágabb családja: feleségeik, gyerekeik és távolabbi hozzátartozóik is kaptak állást.
8. Még a rászabott törvénynek sem felelt meg a működése, nem látta el a feladatát a pártatlan hírszolgáltatásban.
Ezt persze mindenki tudja, de azért érdemes rögzíteni:
nem rendezett választási műsort,
nem hívott meg a műsoraiba független és ellenzéki szereplőket – a legnagyobb ellenzéki párt vezetője például két év alatt egyszer sem járt a műsoraiban,
orosz háborús propagandát terjesztett,
rendszeres volt a nyilvánvaló hazugság, a hamisítás, a rágalmazás, a minősítés,
mindennapos gyakorlat volt a fidesz politikai- és üzleti ellenmfeleinek aljas lejáratása, legyen szó Angela Merkelről, Karácsony Gergelyről, Magyar Péterről vagy éppen aktuális üzleti riválisokról, mint Simicska vagy Spéder.
Satöbbi. Ismétlem, ez mind ellentétben áll a Fidesz által elfogadott médiatörvénnyel is.
9. De nem felelt meg a törvényi előírásoknak kulturális értelemben sem. A Fidesz médiatörvénye szerint feladata a nemzeti és európai kultúra ápolása, a magyar filmművészet támogatása lett volna.
Ehelyett az Európa-ellenes uszítás volt napirendben, kínai és orosz nyelvű híradót készítettek, meg az internet nélküli Németországról beszéltek, giccset terjesztettek a nemzeti és európai kultúra ápolása helyett.
A svéd közszolgálati tévé átlagosan évente 15–20 egész estés svéd mozifilm elkészítését finanszírozza (ezeket aztán a mozi után vetíti is), és 15–20 saját gyártású vagy koprodukciós fikciós sorozatot mutat be. De hogy közelebbi példát is hozzak: a cseh köztévé, a ČT is évente 10–15 saját gyártású fikciós sorozatot, minisorozatot vagy önálló tévéfilmet mutat be, beszáll 22–25 mozifilm finanszírozásába, és egészen elképesztően sok, 250 dokumentumfilmet készít.
Te hány jó magyar sorozatra emlékszel az elmúlt évekből az MTVA csatornáin?
Ha hirtelen semmi sem jut eszedbe, nem csoda. Tíz év alatt nem csináltak annyit, mint a csehek egyetlen év alatt. És hát ezek között olyanok voltak, mint a méltán elfeledett Fapad, vagy a csilliárdokért gyártott, de még ottani mérce szerint is hetek alatt megbukott Marslakók.
Támogasd a kultúrát, a giccs és a propaganda elleni harcot! Hívj meg egy kulturált kávéra! 👇
10. Ezzel a tevékenységével az MTVA, illetve valójában természetesen az azt láncra verő politika elérte, hogy a valamikor igen magas presztízsű és hitelességű közszolgálati média megítélése az EU-n belül a legrosszabbá vált.
A legutolsó adatok szerint 20 uniós ország közül 15-ben a lakosság többségének bizalmát élvezi a közszolgálati média. Magyarországon nemhogy a többség nem bízik benne, de az emberek negyede sem: mindössze 23% hisz a közmédiának, ezzel a lista utolsó helyén áll. Például a finn köztévé esetében ez az arány 83%.
+1. A médiatörvény egy hónapja elfogadott módosítása értelmében mostantól megszűnt.
Kampec, vagy ahogy a volt miniszterelnök mondta, kampó.
Az MTI ismét önálló lesz, az MTVA pedig beolvad a médiaszolgáltatóba, Magyar Rádió és Televízió Zrt. néven.
A NER egyik emblematikus intézménye volt, benne volt minden, ami azt jellemezte: politika, pénz, propaganda, kultúrharc, haverok, rokonok, feleségek és barátnők, rossz ízlés, dilettáns döntéshozók és mindent lenyelő szolgák.